Egyetemünk története

A Nyugat-magyarországi Egyetem tíz karral rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, a nyugat-magyarországi régió szellemi, oktatási és kutatási központja. A soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével jött létre 2008. január 1-jén.

Az egyetem karai nagy múltú oktatási intézmények, amelyekben az oktatás évszázados hagyományokra tekint vissza.

Az Erdőmérnöki Kar jogelődje a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. Az Erdőmérnöki Karon belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, majd az önálló Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem.

Az Erdőmérnöki Karon erdőmérnöki, környezetmérnöki, környezettani, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki diplomákat szerezhetnek a hallgatók.

A Faipari Mérnöki Karon faipari, könnyűipari és ipari termék- és formatervező mérnököket, gazdasági informatikusokat, iparművészeket, építőművészeket képeznek.

A jelenlegi Geoinformatikai Kar 1972-ben a székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskola csatlakozásával jött létre, és geodézia, fotogrammetria, távérzékelés, térinformatika, és földrendezés területen képez szakembereket.

A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjét, Európa első agrár-felsőoktatási intézményét 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg alapította. Az intézmény professzori kara, az európai hírű oktatás mellett, mezőgazdasági kutatások elindításában is szerepet vállalt. Napjainkban a kar képzési kínálata, a hagyományos szakokon /mezőgazdasági-, növénytermesztő-, állattenyésztő mérnök/ túl, a gazdasági és vidékfejlesztési-, környezetgazdálkodási agrármérnökök, élelmiszermérnökök, mezőgazdasági szakoktatók, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök képzésével bővült.

A jogelődjei által 1778-ban alapított győri Apáczai Csere János Kar több mint két évszázad óta a tanítóképzés egyik elismert hazai intézménye. A kar képzési kínálata az 1990-es évektől jelentősen bővült. Jelenleg a pedagógusképzésen túl bölcsészet-, a társadalom-, a gazdaság- és a sporttudomány területén van lehetőség szakképzettség megszerzésére.

Sopronban a Gyermekkert Egylet 1874-ben indította az első óvóképző tanfolyamot. Az Isteni Megváltó Leányai rend óvóképző intézete 1899-ben kezdte meg működését. A Benedek Elek Pedagógiai Kar napjainkban az óvodapedagógus, a német nemzetiségi óvodapedagógus, a szociálpedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzések hazai bázisa.

A Közgazdaságtudományi Kart a kor kihívásaira válaszolva hozta létre a Nyugat-magyarországi Egyetem 2000-ben. A közgazdaságtudományi képzés azonban már ezt megelőzően, 1995-ben megindult, kezdetben levelező, majd nappali formában.

A bölcsészet- és társadalomtudományok a szó legszorosabb értelmében az embert, illetve az ember világát állítják gondolkodásuk középpontjába. A Nyugat-magyarországi Egyetemmel egyesült Berzsenyi Dániel Főiskolán 2002 óta működő Bölcsészettudományi Kar (BTK) a bölcsészet- és társadalomtudományi képzések széles választékát kínálja hallgatói számára.

A Művészeti, Nevelési- és Sporttudományi Kar 2002 januárjában jött létre. A meglévő hagyományos szakok mellett (pedagógusképzés, sport- és művészetközvetítő képzés) az országos és regionális igényeknek megfelelően lehetőség van a tanári szakképzettség megszerzésére

A Természettudományi Kar képzéseit a szombathelyi egyetemi központban végzi 1984 óta. Klasszikus természettudományi képzései (földrajz, biológia, környezettan, kémia, fizika, matematika) mellett, a karon folyik gazdálkodás és menedzsment, és műszaki menedzserképzés is.

A Nyugat-magyarországi Egyetem szellemiségét tekintve „zöld egyetem”. A természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ápolja az erkölcsi és emberi értékeket, célkitűzéseivel és működésével a régió és az egész ország szellemi felemelkedését szolgálja.